Üdvözöljük a

Komárom-Esztergom Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2017 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
      1
2345678
9101112131415
161819202122
23242526272829
3031     

Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Pályaválasztási tanácsadás

Komárom-Esztergom Megyei Képzési és Fejlesztési Bizottság

Szerző: Juhász Eszter | 2015. február 2.

 

A Komárom - Esztergom  Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) utódjaként kezdte meg a működését 2012. október 1-től.

 

Az MFKB-k a szakképzés fejlesztése szempontjából konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületként működnek.

 

Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A beiskolázás arányaira és irányaira vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, de ez a jogköre vonatkozik az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt. Ez a jogköre azonban nem terjed ki a szakképzésért és felnőtt képzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.[1] Ezt a javaslatot a bizottságok a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március 31-ig teszik meg, első ízben 2013-ban.

 

Az MFKB-k kötelesek megtárgyalni minden olyan ügyet, amelyet a vonatkozó jogszabályok véleményezésre, állásfoglalásra, javaslattételre, valamint döntésre a hatáskörébe utalnak.

 

Az MFKB-k javaslatai alapján kerülnek kormányrendeletben meghatározásra a fenntartók számára a szakképzési irányok és a kapcsolódó beiskolázási arányok, melyek a jövő évtől kezdődően már az iskolarendszeren kívüli képzésre is kiterjednek. Fontos és meghatározó feladat a decentralizált fejlesztési forrásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatok megtétele, hiszen ezzel jelentősen erősíthető a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzéshez szükséges eszközfejlesztés és ily módon a duális szakképzési rendszer megerősödése. A bizottságoknak kell elkészíteni a megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely része a megyei területfejlesztési stratégiának valamint a fővárosi és megyei fejlesztési tervnek. 

 

Az MFKB-k javaslatot tesznek

  • a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire;
  • az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre (hiány szakképesítés);
  • az adott megyében székhellyel rendelkező fenntartó tekintetében, fenntartónként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). E javaslattételi jog nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre;
  • a felnőttoktatást is magában foglaló iskola rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire valamint az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre;
  • a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk nyert összeg nagyságára;
  • a képzési alaprész központi kerete megyei felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre;
  • az adott megyében a hiány-szakképesítésekre, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésekre;

Az MFKB-k közreműködnek

  • munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában;
  • a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában;
  • az iskolarendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, amely a megye hosszú és középtávú területfejlesztési stratégiájának részét képezi;

Az MFKB-k állást foglalnak

  • fenntartói megkeresés esetén a szakképzést érintő fenntartói döntések megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról;

 Az MFKB-k részt vesznek

  • az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában;
  • a pályakövetési rendszer működtetésében;
  • az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok értékelésével összefüggő feladatokat;
  • a külön jogszabályban meghatározott feladatokat;

Az MFKB-k kezdeményezik

 

az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésével kapcsolatban, a bizottság által indokolt változtatások megtételét;



[1]2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről